A fröccs, mint hungarikum

A fröccs keverési arányai:

Kisfröccs: 1 dl bor + 1 dl szódavíz

A kisfröccsöt néha „fütty” néven is emlegetik, mivel egy régi történet szerint József Attila egy füttyre képes volt meginni.

Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szódavíz

Húzósnak vagy hajtásnak is nevezték régen, mert Móra Ferenc után, hiszen „egy hajtással lehet a gallér mögé küldeni”.

Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szódavíz

A nagyfröccs keverési arányának inverze, lazább üdítő a végeredmény.

Házmester: (többféle változat)

-a hagyományos, a klasszikus házmester 3 dl bor és 2 dl szóda keveréke

-a viceházmester 2 dl bor 3 dl szódával felhúzva

-a nagyházmester 4 dl bor – 1 dl szóda

-a kisházmester vagy lakófröccs vagy sport fröccs: 1 dl bor – 4 dl szódavíz

Úri fröccsök

A történelem során számos irodalmi alakról neveztek el fröccsöt, amelyek közül a Krúdy fröccs (9 dl bor, 1 dl szóda) a legismertebb. Az író ezt a keverési arányt preferálta, mert szerinte így „a víz megnevetteti a bort”. 

A haza bölcsének, Deák Ferencnek köszönhetjük a “Deák-bólét”, ami kevés bor „hőbörgő vízzel” felkeverve. Ezt a józanság italának is nevezték. A keverési arány ismeretlen, valószínüleg "érzéssel" kellett készíteni.

Az Újházy-fröccsről nem sokat hallhatunk és találkozhatunk vele itallapon. A híres színész Újházy Ede szóda helyett állítólag jégbe hűtött kovászos uborka levével fogyasztotta kedvenc borát.

Milyen borból készítsünk fröccsöt?

Ez alapjában véve teljesen ízlés dolga, korábban nem volt jellemző, hogy a nagyon illatos fajták boraiból (pl. Irsai Olivér, Fűszeres tramini, Sárgamuskotály, Cserszegi fűszeres, Sauvignon blanc, stb..) készültek a förccsök, de az utóbbi évtizedek divatba hozták ezt is. A régi iskola szerint intenzív illatuk és muskotályos ízük nem tud beilleszkedni a szódával kevert bor elvárt ízvilágába, neutralitásába, de ma már "mindent szabad". A hordós érlelést kapott fehérborokat viszont mindenképpen mellőzzük, mert a hordó erős aromái miatt nem lesz frissítő, kerek az ital.

Fröccsalapként a legjobb választás az olyan fehér szőlőfajták bora, ami közepesen intenzív, netán neutrális aromavilágú, de lendületes savakkal bír. Hazai fajták közül pl. a Budai Zöld, a Kéknyelű, az Olaszrizling, a Szürkebarát (másnéven Pinot Gris vagy Pinot Grigio) vagy akár a nem hordós érlelésű fiatal Chardonnay bor a tuti.

A vörösborok fröccsként való fogyasztása nem igazán jellemző, talán régebben, a 70-es 80-as években volt divatos, de újra kezd trend lenni a divat örök körforgásának megfelelően. Ebben az esetben is hordó nélküli, kisebb tannintartalmú, de gyümölcsös és dinamikus bort érdemes választani. A kékszőlőből készült rozéborok viszont nyáron egyértelműen a szódáért kiáltanak. A magyar piacon közkedvelt gyümölcsös és üde, egyszerű rozéborok tökéletesen felhasználhatók erre a célra. Elvégre Magyarország rosénagyhatalom!